Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.

Radnóti Miklós
Szentkirályszabadja, 1944. október 31.

TARTALOMJEGYZÉK:

• 1. § Preambulum
• Az általános rendelkezésekről
• Elnök
• Alelnökök
• 2. § AZ EGYESÜLET KÖZÉRDEKŰ CÉLKITŰZÉSEIRŐL
• 3. § Az egyesület tevékenységeiről
• Fő tevékenysége
• További tevékenységek
• 4. § A célok közhasznúságáról
• 5. § Az egyesület közhasznú tevékenységeiről
• 6. § Az egyesület nem közhasznú tevékenységeiről
• 7. § AZ EGYESÜLETI TAGSÁG JOGVISZONYÁRÓL
• Tagfelvétel
• Taggá válás
• 8. § A VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSÉRŐL
• Tagdíjfizetés
• 9. § A tagok jogairól
• Tagok kötelezettsége
• Szavazati jog
• Tagképviselet
• Szubdelegáció tilalma
• Meghatalmazás és szubdelegáció tilalma
• 10. § AZ EGYESÜLET SZERVEIRŐL
• 11. § AZ EGYESÜLET DÖNTÉSHOZÓ SZERVÉRŐL
• taggyűlés
• Polgári perrendtartás
• Összehívás.
• Kézbesítésről
• Meghívó
• Napirend
• Napirend kiegészítése
• Ülés helye
• Nyilvánosság
• Jelenléti ív
• Ülés lebonyolítása
• Jegyzőkönyv
• taggyűlés megnyitása
• Rendzavarásról figyelmeztetés
• Megjelentek rögzítése és tájékoztatása
• Összehívás ellenőrzése
• Felszólalás és javaslattétel
• Határozatképesség
• Közhasznú összeférhetetlenség szabályairól
• Közeli hozzátartozó
• Nem minősül előnynek
• Határozathozatal szabályai
• Határozathozatal távközlés-technikai ülésen
• Határozathozatal ülés tartása nélkül
• Szavazás menete
• Titkos szavazás
• Szavazategyenlőség
• Határozatok kihirdetése és közlése
• Jegyzőkönyv hitelesítése
• Határozatok kivonata jegyzőkönyvből
• Határozatok és jegyzőkönyvek megváltoztatásáról
• Határozatok és egyéb iratok nyilvántartása
• Határozatok és egyéb iratok nyilvánossága
• Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
• A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
• 12.§ Tisztségviselők választásáról
• A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
• Nem lehet vezető tisztségviselő
• Az egyesület betölthető tisztségviselői helyei
• A tisztújító taggyűlés
• Jelölő Bizottság
• Tisztújító választás és tagi összeférhetetlenség
• 13. § Az egyesület vezetéséről
• Elnökség, vezető tisztségviselő
• Elnökség hatásköréről
• Elnökség folytonossága
• Elnök
• Képviselet
• Szervezeti képviselet
• Elnök általi meghatalmazás
• Elnökség feladatköre
• Elnökség ülésének menete
• Elnökség üléséről
• A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén
• 14. § FELÜGYELŐ SZERVRŐL
• Felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei
• Felügyelőbizottság létrehozása
• Felügyelő szerv összeférhetetlensége
• Felügyelőbizottság hatásköre
• Felügyelőbizottság feladata
• Felügyelőbizottság tagjainak felelőssége
• Felügyelőbizottság tagjai
• Felügyelőbizottság ülése
• Felügyelőbizottság határozatképessége
• 15. § Megszűnések eseteiről
• Vezető tisztségviselő megbízatásának megszűnéséről
• Felügyelőbizottsági tagság megszűnése
• Tagsági jogviszony megszűnéséről
• Tagok kilépése
• A tagsági jogviszony felmondása
• A tag kizárása
• Az egyesület megszűnik
• Végelszámolás
• Egyszerűsített törlési eljárással
• Az egyesület jogutódlással történő megszűnéséről
• A jogutód nélküli megszűnés okai
• Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
• 16. § A KÖZHASZNÚ SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSÁRÓL
• A gazdálkodás általános szabályairól
• Az egyesület bevételei
• Az egyesület költségei
• Adománygyűjtés szabályai
• A könyvvezetés nyilvántartási szabályairól
• Beszámolási szabályok
• A civil szervezet beszámolója tartalmazza
• Közhasznúsági melléklet
• A kettős könyvvitelt
• A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni
• A közhasznúsági beszámoló és melléklet jóváhagyása
• Letétbe helyezés
• A gazdálkodás különös szabályairól
• 17. § A SZERVEZET MŰKÖDÉSI SZABÁLYOZÁSÁRÓL
• 18. § AZ ALKALMAZOTTAKRÓL ÉS ÖNKÉNTESEKRŐL
• 19. § ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEKRŐL
• 20. § A JÖVÖ RENDELKEZÉSEKRŐL
• 21. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEKRŐL

1. § [PREAMBULUM]

(1) Mi az egyesület tagjai felelősen felismerve a közös céljaink eléréséhez szükséges összefogás erejét, az egyesülési jogról szóló törvényi felhatalmazás alapján, az egyesület taggyűlésén a létesítésre irányuló akarat kifejezéseként úgy rendelkezünk, hogy a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége elnevezésű civil szervezetet a jövőben alapeseti közhasznú egyesületként létrejött jogi személyként az alábbiak szerint kívánjuk működtetni, létesítő okiratát és alapszabályát az alábbiak szerint határozzuk meg:
(2) A szervezettel célunk, hogy és amely közhasznú tevékenysége által részt vállaljunk a magyar társadalom jólétének gyarapítása érdekében a nemzet, a haza felemelkedésének szolgálata, hogy őrizzük hagyományainkat, politikai és történelmi emlékezetünket, a közös európai eszmények, nemzeti hagyományaink, az emberi- és állampolgári jogok, a demokratikus szabadságjogok, történelmi emlékeink védelme, hogy védjük és ellásuk az áldozatok és a túlélők emlékezetét az egykori ellenállók, antifasiszták, a nácizmus üldözötteinek érdekképviseletét öntevékeny non-profit társadalmi szervezetként.
(3) Célunk továbbá mindazok támogatása és segítése, és fellépésének támogatása, akik készek fellépni a társadalom békéjéért, a demokrácia megszilárdításáért, a társadalmi szolidaritásért, a jogegyenlőségért és a tényleges egyenjogúságért, a nemzeti kisebbségek felemelkedéséért, szembeszállás az idegengyűlölettel, minden kisebbségellenes, nemzeti, nemzetiségi, faji, vallási, kulturális hátrányos megkülönböztetéssel, terrorista és diktatórikus megnyilvánulással szemben.
(4) Továbbá célunk mindazok képviselete, támogatása és segítése, akik a magyarországi demokratikus közéletért felelősséget éreznek, akik az antifasiszta harc résztvevői, illetve a fasizmus üldözöttei voltak, akik harcoltak a független, szabad, demokratikus Magyarországért a II. világháború előtt és alatt Magyarországon, vagy más országok területein, fegyveresen, vagy politikai, vagy publikációs eszközökkel, valamint az új magyar, demokratikus hadsereg kötelékeiben, vagy a szövetséges hatalmak fegyveres erőiben.
(5) A szervezet fő elve a humanizmus, az elfogadás, a bizalom, a belső és a társadalmi béke, a magyar és más népek megbecsülése, a természet szeretete, a környezet védelme, a demokrácia, a szabadság, az esélyegyenlőség, a szolidaritás, az ateista és a vallásos világfelfogás pluralizmusa.
(6) A MEASZ tagja FIR-nek (Ellenállók Nemzetközi Szövetsége - Antifasiszta Világszövetség), és az FMAC-nak (Hadviseltek Világszövetsége) valamint a WFTU-nak (Szakszervezeti Világszövetségnek).
(7) A szervezetünk pártpolitikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el, országgyűlési, megyei, helyi önkormányzati jelölteket a választásokon nem támogat, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(8) A MEASZ várja és befogadja mindazon nagykorú személyeket és szervezeteket, akik az egyesület céljaival egyetértenek, alapszabályát elfogadják, célkitűzéseit önkéntes munkájukkal, tevékenységükkel, vagy az ügyért való kiállásukkal, az ügyhöz való hozzáállásukkal támogatni kívánják és az egyesület tagjaként részt kívánnak venni az egyesület közösségért végzendő munkájában, vagy személyük jelenlétével támogatni kívánják azt.
(9) Mindezek érdekében a szervezet lobbi-tevékenysége által részt vesz a helyi és országos közéletben, média és sajtójelenlétével, közösségi-média jelenlétével és rendezvényeivel, valamint rendezvényeken való részvételével befolyásolva a döntéshozókat és társadalmat.
(10) Közhasznú tevékenységét a nyilvánosság előtt végzi, szolgáltatásait a sajtó és más hírközlő eszközök segítségével hirdeti meg. Létesítő okirata szerinti közhasznú tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait weboldalán, és a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
(11) Mi, az egyesület tagjai ezért kimondjuk, hogy közös, tartós, alapszabályban meghatározott alábbi céljaink folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy vagyunk, amelyet az alábbi törvényi felhatalmazás alapján hozzuk létre [Ptk. 3:63. § (1)]:

A) 2011. évi CLXXV. törvény [továbbiakban Ectv.]3. § (1)-(2), 4. § (1),(3).
B) 2013. évi V. törvény [továbbiakban Ptk.] 3:4. § (1); 3:39. §.

1. A szervezet nevéhez, neve rövidítéséhez és jelmondata tekintetében minden jogot fenntart magának.
2. A MEASZ logóját a fenti színes ábra mutatja (lent), mely tekintetében minden jog fenntartva.

   

3. A MEASZ továbbá - nem kizárólagos felhasználóként - használja a Petőfi-jelvényt és a Kossuth címert.

1. MEASZ
2. Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége
3. Jelmondata: „Soha többé fasizmust!”
4. Angol neve: Hungarian Federation of Resistance Fighters and Antifascists - Union for Democracy
5. Német neve: Verband der ungarischen Widerstandskämpfer und Antifaschisten - Gemeinsam für Demokratie
6. Székhelye [Ptk. 3:5. § b)]: 1081 Budapest, Bezerédi utca 13. földszint

1. Elnök: Hanti Vilmos Pál
2. Képviselet módja és időtartama: önállóan, négy év.
3. Postai levelezési címe: 1701 Budapest, Pf. 244.
4. E-mail elérhetősége: vilmos@hanti.hu
5. Telefonszám: +36-20-922-66-64

1. Weboldala: http://www.antifasiszta.hu
2. Bankszámlaszám: Erste Bank, 11600006-00000000-10388514
3. Adószám: 19019381-1-42
4. A szervezet cégkapucíme: 19019381
5. Bírósági bejegyzés száma: Fővárosi Törvényszék 0100/Pk.60416/1989 [Ectv. 4. § (2)].
6. A szervezet nyilvántartási száma: 01-02-0000379
7. Statisztikai számjele: 19019381-9499-517-01
8. A MEASZ az 1945-ben alakult
9. Újralapítva: 1989-ben.

1. Az Alelnökök képviseleti módja: más képviselővel ketten együttesen
2. Az Alelnökök képviseletének terjedelme: kivéve bankszámla felett
3. Az Alelnökök megbízatásának ideje: négy év
4. Az Alelnökök száma nem állandó, de nem lehet kevesebb, mint két fő.

1. Jogállása: közhasznú civil szervezet [Ectv. 36. § (1)].
2. Működési területe az Ectv. 2. § 13. c) pontja alapján országos hatókörű.
3. Jogképességét tekintve: önálló jogi személy [Ptk. 3:1. § (1)].
4. Jogi személy típusa: közhasznú egyesület [Ptk. 3:3. § (1), 3:63. § (1)].
5. A szervezet nem az egyesület különös formájaként működik, az elnevezéséből adódóan „szövetség”.

1. Dr. Borsány György
2. Hauer Judit
3. Dr. Kordáné Szatmári Veronika
4. Lovas Tamás
5. Mészáros György
6. Nagyváradi Szűcs Mihály
7. Pál Gizella
8. Pál Zoltán
9. Pusztai Miklós
10. Szekeres István
11. Szerényi Jánosné

2. § [AZ EGYESÜLET KÖZÉRDEKŰ CÉLKITŰZÉSEIRŐL][Ptk. 3:5. § c)]

3. § [AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGEIRŐL]

1. információáramlás biztosítása az érintettek, civil és állami szervezetek számára;
2. szervezet-fejlesztés és szakmai képzés, rendezvények, előadások az érintett szervezetek számára;
3. közös állásfoglalások kialakítása, ajánlások megfogalmazása kormányzati szervek, intézmények felé;
4. kapcsolattartás és együttműködés hazai és nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel;
5. társadalmi és közéleti tevékenység kezdeményezése és ösztönzése
6. a döntéshozók és a közvélemény figyelmének a felhívása a rasszizmus valós helyzetére;
7. demokratikus hagyományok ápolása, az antifasiszta ellenállás egykori résztvevőinek, a nácizmus üldözötteinek, az embermentőknek az érdekképviselete, segélyezése, a mártírok, az áldozatok, az elhunytak emlékének ápolása
8. az érdekképviselet területen működő állami, önkormányzati, szakmai és társadalmi szervezetek, intézmények egymás közötti működése összehangolásának szorgalmazása;
9. a társadalom - különösen az ifjúság - hazafias, humanista, demokratikus, antifasiszta szellemű gondolkodásának elősegítése, erősítése
10. gyermek- és ifjúságvédelem, helyzetfelmérés kezdeményezése;
11. kutatásokat és tanulmányokat készítése; eredményeinek közzététele;
12. nevelés, oktatás, fogyasztóvédelem, képzések, tréninget tartása;
13. szakértői tevékenységet folytatása, tanácsadás nyújtása;
14. krízishelyzetbe került személyek ellátása, szakellátásának elősegítése, gondozás;
15. traumát ért emberek, betegek gyógyulásának előmozdítása,
16. e témában nyomtatott és elektronikus formájú kiadványok készítése és terjesztése;
17. PR és média tevékenység az egyesület tevékenységéről;
18. érdekvédelem, érdekképviselet (főtevékenység);
19. a jogvédelem területen tevékenykedő szervezetek összefogása és koordinálása;
20. tájékoztatás a szélesebb társadalom tagjait, a lakosságot érintő kérdésekről;
21. jogalkotás figyelemmel kísérése és véleményezése;
22. rendezvények, kampányok szervezése, lebonyolítása és részvétel más szervezetek rendezvényein;
23. pályázatokat kiírása és ösztöndíjakat folyósítása; a kiemelkedő emberi magatartást tanúsító személyek díjazása a MEASZ által alapított Radnóti Miklós Antirasszista Díjban részesítése.
24. közösségi tér létrehozása és működtetése; integráció előmozdítása,
25. a tagok kapacitásának, információ áramlásának fejlesztése; szervezetfejlesztés,
26. együttműködés más hazai és nemzetközi ernyőszervezetekkel, és intézményekkel;
27. a társadalmi jóléti szolgáltatások területen tevékenykedő új kezdeményezések és szervezetek megalakulásának segítése,
28. az idős túlélők lelki és fizikai gondozása, jólétének elősegítése, ártalomcsökkentés
29. történeti emlékek összegyűjtése, publikálása, őrzése,
30. kormányok, nemzetek közötti integráció, kommunikáció elősegítése

4. § [A CÉLOK KÖZHASZNÚSÁGÁRÓL][Ectv. 34. § (1)]

1. gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezheti;
2. gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
3. az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
4. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

5. § [AZ EGYESÜLET KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGEIRŐL] [Ectv. 34. § (1) a)]

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja szerint
(1.) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
(2.) szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
(3.) tudományos tevékenység, kutatás,
(4.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
(5.) kulturális tevékenység,
(6.) kulturális örökség megóvása, továbbá
(7.) műemlékvédelem,
(8.) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
(9.) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
(10.) emberi és állampolgári jogok védelme,
(11.) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
(12.) közrend védelme,
(13.) fogyasztóvédelem,
(14.) euroatlanti integráció elősegítése.

6. § [AZ EGYESÜLET NEM KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGEIRŐL]

7. § [AZ EGYESÜLETI TAGSÁG JOGVISZONYÁRÓL][Ectv. 4. § (2)]

(1) Az egyesület legalább tíz tag részvételével működtethető [Ptk. 3: 64. §]
(2) Az egyesület tagjai természetes és jogi személyek lehetnek [természetes személy - ember].
(3) A tagság a belépési kérelemnek a taggyűléshez történő eljuttatásával indítványozható, és a taggyűlésfeladata a tag felvételéről való döntés [Ptk. 3: 67. § (1);.
(4) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
(5) [Tagfelvétel] Az egyesület tagfelvételének feltételei [Ptk. 3: 66. § (1)]:

1. tagja lehet minden olyan egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság [továbbiakban: tagságra jelölt szervezet], amely az egyesület érdekeivel azonos érdekkörben, vagy területen tevékenykedik, illetve támogatja azt, és
2. írásbeli belépési nyilatkozatával Az egyesületi alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal Az egyesületi célok közös megvalósítása érdekében a többi taggal történő együtt- és közreműködésre,
3. ha a taggyűlés határozatképes ülésén tagfelvételének kérelmét a tagok vagy képviselőinek szavazásra jogosult résztvevői által leadható szavazatok számának több mint fele támogatta.

1. pártoló, vagy
2. tiszteletbeli

8. § [A VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSÉRŐL][Ptk. 65. § (4)]

(1) A tagok a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben, valamint rendszeresen önkéntes alapon Az egyesület részére vagyoni hozzájárulást teljesíthetnek.
(2) Az egyesület részére önkéntesen rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat.
(3) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapítók vagy a tagok dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át Az egyesületre.
(4) [Tagdíjfizetés] Az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni.
(5) A tag az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
(6) Az egyesület részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet visszakövetelni.
(7) A tagdíj - önkéntes hozzájárulásának - mértéke:

1. természetes személy esetén: 5.000-forint/év.
2. jogi személy esetén: 20.000-forint/év.

9. § [A TAGOK JOGAIRÓL][Ptk. 3:16. § (1)-(2); Ptk. 3:71. § (1) a)]

(1) Az egyesület tagok jogosult az egyesület tevékenységében részt venni [Ptk. 3:65 § (1)].
(2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik [Ptk. 3:65 § (2)].
(3) Az alapszabály különleges jogállású tagságként a szavazati jog gyakorlása nélküli

1. pártoló, vagy
2. tiszteletbeli

tagságot határozza meg, aki tisztségviselővé nem választható [Ptk. 3:65 § (2); Ectv. 4. § (5)].
(4) Az egyesület minden egyes tagja a döntéshozó szerv része.
(4a) A jogi személy tag képviseletében csak egy fő vezető tisztségviselő, vagy meghatalmazottja szavazhat.
(5) Az egyesület a kölcsönös kötelezettség vállalások és az önkéntesség elvén működik.
(6) Az egyesület tagjai és önkéntes természetes személy tagjai munkára nem kötelezhetőek.
(7) [tagok kötelezettsége] Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét [Ptk. 3:66. § (2)].
(8) A tagok tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben [Ptk. 6:142. §, és 6:147. §].
(9) Minden tag egyetemleges kötelezettséget vállal arra, hogy tagként képviseltetésével az egyesület taggyűlés ülésének eredményességét maradéktalanul támogatja.
(10) [Szavazati jog] A döntéshozó szerv részeként a taggyűlés határozathozatalakor minden tag - függetlenül a tagok mint jogi személy törvényes képviseletre jogosultjainak számától, az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának mértékétől, társadalmi támogatottságától, és szerepvállalásától - egyenlő, és egyetlen szavazati joggal rendelkezik.
(11) A pártoló és tiszteletbeli tag a tagot megillető szavazati jog gyakorlásával nem rendelkezik, a döntéshozatalban tanácskozási joggal részt vehet Ectv. 4. § (5)].
(12) [Tagképviselet] A tagok egy fő [természetes személy] bejegyzett törvényes képviselője útján, vagy annak szabályszerű, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásával delegált egy tagja általános, vagy eseti képviselője által jogosult eljárni, és részt venni a taggyűlés munkájában, rajta keresztül jogosult véleményt formálni, indítványt előterjeszteni, és egyéb jogait gyakorolni, valamint Az egyesület hivatalos irataiba (13) [Szubdelegáció tilalma] Meghatalmazás csak törvényes képviselőtől származhat. A meghatalmazással delegált személy az átruházott hatáskör gyakorlójaként a hatáskört nem adhatja tovább más meghatalmazott részére sem.
(14) [Meghatalmazás] A meghatalmazásnak egyebek mellett a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény meghatalmazásra és okiratra vonatkozó részeire meg kell felelnie.
(15) A képviselőn - vagy meghatalmazottján - kívüli személyek jognyilatkozata semmis.
(16) Az általános, vagy határozatlan időre szóló meghatalmazás a kiállítás időpontját követő öt év elteltével hatályát veszti [Ptk. :16. §]. A meghatalmazás csak papír alapú lehet, nem lehet elektronikus [e-mail], illetve mobil rövid szöveges üzenet [sms].
(17) Az eseti, vagy meghatározott időbeli korláttal; vagy adott alkalomra; vagy megbízásszerűen adott, az egyes részletekre kiterjedő felsorolással, meghatározott cselekmények megtételére felhatalmazással meghatalmazott képviseleti joga kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek [Ptk. 6:17. §].
(18) A tagok - közismert - törvényes képviselője legkésőbb a taggyűlés ülésén meghatalmazását - távbeszélő készüléken keresztül kihangosítva is - jegyzőkönyvbe is mondhatja.
(19) Az általános jogkörrel meghatalmazottat a tagok teljes jogú képviselőjének kell tekinteni.
(20) A meghatalmazást az Elnöknek kell átadni, aki a meghatalmazást sorszám szerinti nyilvántartásba vétele, tartalma szerinti érvényességének és átruházott képviseleti jogterjedelmének, valamint a meghatalmazott személyének ellenőrzését követően - az esetleges hiányosságok rámutatásával - határoz annak elfogadhatóságáról, és őrzi azokat.
(21) A meghatalmazás - e-szakasz (18) bekezdés esetét kivéve - utólag nem pótolható.

10. § [AZ EGYESÜLET SZERVEIRŐL][Ptk. 3:71. § (1) b)]

1. legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés,
2. ügyviteli szerve az Elnökség
3. képviseleti szerve az Elnök,
4. felügyelő szerve a felügyelő bizottság.

11. § [AZ EGYESÜLET DÖNTÉSHOZÓ SZERVÉRŐL][Ptk. 3:71. § (1)]

(1) [Taggyűlés] Az egyesület döntéshozó szervén a taggyűlést kell érteni.
(2) A taggyűlés a tagok összessége, amely Az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
(3) A tagok jogosult a taggyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a taggyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni [Ptk. 3:71. § (2)].
(4) A tagok - képviselője, vagy képviseletre jogosult meghatalmazottja által - mindegyikének Az egyesület taggyűlés ülésén határozatképességének megőrzése érdekében - alapszabályban foglalt közös kötelezettségvállalása alapján, a kimentés lehetőségével - köteles képviseltetnie magát.
(5) A tag vagy képviselője távolmaradása esetén előzetesen [távbeszélő készüléken keresztül is] kimentheti magát a taggyűlés üléséről azzal, hogy szavazati jogát nem kívánja gyakorolni, a határozatképesség megállapításánál szavazókepésségének számbavételét az ülésen mellőzni kéri [határozatképesség megőrzése].
(6) Az Elnöknek biztosítani kell a taggyűlés összehívásának és lebonyolításának, a taggyűlés helye meghatározásának, a taggyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a taggyűlés tisztségviselőinek, úgy mint, a levezető elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének és jegyzőkönyv hitelesítőjének megválasztásának, a taggyűlés határozatképességének, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és a szavazati jog gyakorlásának feltételeit [Ptk. 3:72. § ].
(7) [Pp.] Az egyesület üléseinek e szabályban nem részletezett szabályozására a Polgári perrendtartás [továbbiakban Pp.] ide vonatkozó szabályai az irányadók [2016. évi CXXX. törvény], illetve az alapszabályban foglalt felhatalmazás alapján az egyesület SzMSz-ben tovább részletezhetők.
(8) [Összehívás] A taggyűlés ülését a vezető tisztségviselő [Elnök] meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze [Ptk. 3: 17 § (1)].
(9) A taggyűlés évente legalább egy alkalommal üléseznie kell. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis [Ptk. 3:72. § ; Ectv. 37. § (2) a)].
(10) A taggyűlés ülését az Elnöknek legkésőbb minden év március elején - a közhasznúsági beszámoló elfogadásához - össze kell hívnia.
(11) [Kézbesítésről] A kézbesítendő iratokat - visszaigazolható módon - legalább az abban közölt határidőt megelőző legalább 15. napig a címzett részére kézbesíteni kell.
(12) Az egyesület iratainak [meghívó, jegyzőkönyv, határozat, szerződés és egyéb jognyilatkozatok] kézbesítése történhet [Ectv. 37. § (3) b)]:

1. személyesen,
2. elektronikus időbélyegzővel ellátott levéllel [e-mail],
3. faxkészüléken keresztül,
4. postai szolgáltató által.

(13) Az e-mail kézbesítés akkor minősül joghatályosan közöltnek, ha a küldést követő 72 órán belül az érintett a korábban megadott e-mail címéről a határozat elolvasását visszaigazolta [-megkaptam-].
(14) Visszaigazolás hiányában az iratot [határozatot, meghívót] postai úton kell az érintettel közölni.
(15) A bírósági úton megtámadható, tagsági viszony megszűnéséről szóló határozatot postai úton, vagy személyes átvétel útján visszaigazolhatóan kell kézbesíteni.
(16) A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta [értelmezd továbbá Pp. 99. § (2) bekezdése alapján].
(17) Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az irat -nem kereste- jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(18)[Meghívó] A meghívónak tartalmaznia kell [Ptk. 3: 17 § (2)]:

1. a jogi személy nevét és székhelyét;
2. az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
3. az ülés napirendjét;
4. és figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a tagok a taggyűlés üléséről előzetesen kimentheti magát, vagy meghatalmazott tagja, meghatalmazott alkalmazottja, vagy meghatalmazott önkéntese útján is képviseltetheti magát a taggyűlésen; továbbá, hogy
5. az eredeti időpontban meghirdetett taggyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt taggyűlés időpontját és helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást, amely szerint a megismételt taggyűlés ülése a megjelentek számára tekintet nélkül is határozatképes [határozatképesség megőrzése] [Ptk. 3:72. § (2)].

(19) [Napirend] A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák [Ptk. 3: 17 § (3)].
(20) [Napirend kiegészítése] [Ptk. 3: 73 § (1)] A taggyűlési meghívó kézbesítésétől számított három napon belül a tagok a taggyűlést összehívó szervtől [Elnök] a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
(21) A napirend kiegészítésének tárgyában a taggyűlést összehívó szerv [Elnök] jogosult dönteni [Ptk. 3: 73 § (2)].
(22) Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a taggyűlést összehívó szerv [Elnök] nem dönt, vagy azt elutasítja, a taggyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
(23) [Ülés helye] A taggyűlés az ülését alapesetben Az egyesület székhelyén tartja [Ptk. 3: 17 § (4)].
(24) Ha a taggyűlés helyszíne - például befogadó képesség miatt - eltér Az egyesület székhelyétől azt a meghívóban is meg kell jelölni. [Ptk. 3: 72 § (3)].
(25) [Nyilvánosság] A közhasznú egyesület taggyűlése nyilvános, és csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható; azon a tagokon kívül a taggyűlés összehívására jogosult által meghívottak tanácskozási joggal, egyéb személyek hallgatóságként vehetnek részt [Ectv. 37. § (1)].
(26) A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható [Ectv. 4. § (5)].
(27) [Jelenléti ív] A taggyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet - kettő példányban - kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint - ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi - képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és a tagot így megtestesítő szavazatok számát, valamint a tagsági minősége szerinti jogállását. A jelenléti ívet a tag, a taggyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. [Ptk. 3: 75 § (1)] [A nem tag megjelenteket itt nem kell rögzíteni!].
(28) [Ülés lebonyolítása] Az Elnök gondoskodik a taggyűlés tisztségviselőinek: levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és az egy jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztásáról [Ptk. 75. § (3)].
(29) Ha a taggyűlés ülése csak két tagból vagy képviselőjéből áll, vagy ha a taggyűlés így dönt, akkor a taggyűlés tisztviselője lehet olyan személy is, aki a taggyűlés ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
(30) [Jegyzőkönyv] Az egyesület üléséről szabályos jegyzőkönyvet kell készíteni [Pp. 115. § (1)].
(31) A taggyűlés ülése során a jegyzőkönyvvezető által készített jegyzetet vagy a taggyűlés jóváhagyásával készített audio/audiovizuális felvételt - ha a taggyűlésen egyidejűleg közvetlenül szabályosan vezetett jegyzőkönyv nem készül - a taggyűlés határozataival [mellékleteivel és a jelenléti ívvel] együtt nyolc napon belül szabályos jegyzőkönyvként írásba kell foglalni [Pp. 115. § (2), 118. § (1)]. Az ülésről készített jegyzet nem tekinthető jegyzőkönyvnek.
(32) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni [Pp. 116. §].:

1. Az egyesület nevét és székhelyét, és a taggyűlés számát, és a taggyűlés tárgyát;
2. a jelenléti ívben rögzítetteket [az aláírásokat ide nem értve];
3. a taggyűlés helyét és idejét, továbbá kezdő és befejező időpontját;
4. a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv hitelesítő nevét; ha van tolmács nevét;
5. a levezető elnök felveheti továbbá a jelen levő más [nem tag] személyek nevét, címét, egyéb elérhetőségét és jogállását [pl. vendég, vagy meghívott] [értsd: együttműködő jelenlévő];
6. zárt ülés esetén az erre való utalást a korlátozás indokolásával [„jegyzőkönyv zárt ülésről”];
7. a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
8. a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, és a szavazástól tartózkodók számát.

(33) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vajon az ülés az alapszabályban és a törvényben meghatározott követelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.[Pp. 117. § (1)].
(34) Különösen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben azt, amit az ülésen jogszerűen megjelent az ülés során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri [Pp. 117. § (4)]. Az egyéb törvény által védett titkot tartalmazó részt szövegkiemeléssel és erre való utalással kell ellátni, különösképpen az egészségügyi szenzitív adatok védelmére [Pp. 119. § (2).].
(35) [taggyűlés megnyitása] A taggyűlést a levezető elnök az időpont jegyzőkönyvbe történő rögzítésével nyitja és zárja le. A nyilvánosság korlátozásáról indokolt jogalappal a taggyűlés dönthet. (36) [Rendzavarásról figyelmeztetés] A taggyűlés ülésének zavartalanságát és méltóságát a levezető elnöknek kell biztosítania [nem együttműködő tag vagy jelenlévő esetén][Pp. 134. § (1)-(2)].
(37) Az ülés megnyitását követően a levezető elnök előzetesen kioktatja a megjelenteket az ülés rendszabályairól és a rendzavarás lehetséges jogkövetkezményiről [lásd e szakasz 38. és 41. pont].
(38) Az ülés során a levezető elnök jogosult kiutasítani és eltávolítani azt, aki az ülés méltóságát sérti [Pp. 134. § (4),(6)] [nem együttműködő tag vagy jelenlévő esetén].
(39) Ha a taggyűlés zavartalansága másként nem biztosítható, az ülést be kell rekeszteni, és újabb taggyűlést kell összehívni, és a levezető elnöknek az érintett tag, vagy képviselőjének, társszervezet, tagszervezet, tagjának méltatlanságáról a jegyzőkönyv megküldése mellett értesíteni kell.
(40) Az Elnök a taggyűlés ülésének zavartalanságának és méltóságának biztosítása érdekében - Az egyesület költségén - előzetesen biztosíthatja a taggyűlés ülésének helyét és rendjét.
(41) Az taggyűlés megismétlésével járó költségeket - beleértve Az egyesület és a tagok felmerült költségeit is, valamint a biztosítás felmerült összes költséget - az erre történő figyelmeztetés jegyzőkönyvbe vételét követően a rendzavarónak kell megtérítenie[Ptk. 6:142. §, és 147. §].
(42) [Megjelentek rögzítése és tájékoztatása] A levezető elnök az ülés során jegyzőkönyvbe mondja a később megjelentek nevét és jogállását, valamint eltérő érkezésük, és távozásuk időpontját - ha valaki a taggyűlés ülésének megnyitásánál később, vagy berekesztésénél korábban távozik.
(43) A levezető elnök ismerteti a taggyűléssel - és szükség szerint ellenőrzi -az ülésen megjelentek jogállását és gyakorolható jogaikat [Pp. 50. §].
(44) Amennyiben a taggyűlés ülésén egy tagnak több képviselője is jelen van, a levezető elnök rögzíti, hogy ki lesz annak a tagnak megnevezett egy törvényes képviselője, aki a tag gyakorolható jogainak tekintetében a tag szavazati jogát a taggyűlés ülésén gyakorolni fogja és így a taggyűlés ülésén a tag képviseletében önállóan egyedüliként érvényesen szavazhat.
(45) Az újonnan meghatalmazottak, valamint az Elnök részére már korábban benyújtott érvényes meghatalmazások Elnök által hitelesített másolatait az Elnök a levezető elnöknek becsatolás végett átadja; az meghatalmazások eredeti példányait - amelyet az Elnök külön őriz - a levezető elnöknek bemutatja.
(46) A levezető elnök a képviseltre jogosító meghatalmazások Elnök által hitelesített másolati példányát átveszi, jegyzőkönyvben sorszám szerinti nyilvántartásba veszi, majd tartalma szerinti érvényessége és átruházott képviseleti jog terjedelme, valamint a meghatalmazott személyének ellenőrzését követően - az esetleges hiányosságok rámutatásával - határoz annak elfogadhatóságáról, és a taggyűlést ismerteti a meghatalmazott jogállásáról és gyakorolható jogairól.
(47) A szabályszerűen és érvényesen meghatalmazottat ezt követően a tagok teljes jogú képviselőjének kell tekinteni.
(48) Az ilyen képviseleti joggal nem bíró személyek által előterjesztett nyilatkozatokat - személyes kötelezettség-vállalásukon túlmenően - addig úgy kell tekinteni, mint joghatás kiváltására alkalmatlan nyilatkozatokat, ha amennyiben a hiányzó okiratokat három napon belül pótolják.
(49) Az ülés tartásával összehívott taggyűlésen jogok kizárólag személyesen - elektronikus audio/audioviuzális távközlési és kommunikációs berendezések igénybevételével egyben nem - gyakorolhatóak.
(50) [Összehívás szabályszerűségének ellenőrzése] A levezető elnök az Elnök által előzetesen rendelkezésre bocsátott kézbesítési igazolások áttekintésével tételesen ellenőrzi a taggyűlés összehívásának szabályszerűségét.
(51) Ha a taggyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához [Ptk. 3: 74 § (3)] [Pp. 135. § (1)], valamint a
(52) A taggyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul [Ptk. 3: 74 § (4)].
(53) A nem szabályosan összehívott vagy megtartott taggyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a taggyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra vonatkozó feltételtől eltér [Ptk. 3:74. § (5)].
(54) A tag által elismerten érvényesnek tekinthető mindaz, aminek közlésétől, vagy kézbesítésétől számított három napon belül tiltakozóan nem nyilatkozik. A nyilatkozat hiánya nem befolyásolja a tag a bírósági jogorvoslathoz való fordulásának törvényben meghatározott elidegeníthetetlen jogát.
(55) [Felszólalás és javaslattétel] A levezető elnök gondoskodik a szóváltások sorrendjének megőrzéséről. Szükség esetén mindenkire érvényes felszólalási és válaszadási időkorlátot állít fel.
(56) Az, aki a taggyűlés ülésén fel kíván szólalni, a levezető elnöknek ezt kézfenntartással jelzi.
(57) Annak aki az ülésen hallgatóságként vesz részt, felszólalási joga nincs.
(58) Javaslattételről a taggyűlés ülése a határozathozatal szabályai szerint dönt.
(59) [Határozatképesség] A határozatképesség megvizsgálásakor a levezető elnök megállapítja, hogy előzetes kimentésével mely tag nem kívánja képviselteti magát a taggyűlés ülésén.
(60) A taggyűlés ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell [Ptk. 3:18. § (1)].
(61) Ha a taggyűlés határozatképtelen, azt a levezető elnöknek be kell rekeszteni, és
(62) A megjelenteket szóban tájékoztatni a megismételt taggyűlés időpontját és helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást illetően valamint arról, hogy
(63) A megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze [Ptk. 3:76. (3)]
(64) [Közhasznú összeférhetetlenség szabályairól][Ectv. 38. §] A döntéshozó szerv, valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(65) [Közeli hozzátartozó]: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér [Ptk. 8:1. (1) 1)].
(66) [Nem minősül előnynek] a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(67) [Határozathozatal szabályai] Az egyesület szerveinek minden olyan rendelkezése, amely bárki számára jogot vagy kötelezettséget keletkeztet, vagy amely a közhasznú működésével összefüggésben hoz, határozatnak minősül.
(68) A határozatokat a jegyzőkönyvben sorszám szerint írásba kell foglalni.
(69) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg [Ptk. 3:19. § (3)]:

1. ha a törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
2. ha a törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

(70) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges [Ptk. 3:76. § (1)].
(71) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló taggyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges [Ptk. 3:76. § (2)].
(72) [Határozathozatal távközléstechnikai ülésen] Az egyesület Elnökségének és döntéshozó szervének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, akkor, ha az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközök, valamint azok alkalmazásának feltételei és módja a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációját biztosítja [Ectv. 4. § (6)].
(73) Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök aláírásával hitelesít [Ectv. 4. § (6)].
(74) [Határozathozatal ülés tartása nélkül] Ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményező értesítés tagok részre történő kiküldése megegyezik e-szakasz Kézbesítés szabályaiban foglaltakéval azzal, hogy a tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.
(75) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén [Ptk. 3:20. §(1)-(2)].
(76) Ha bármely tagok az ülés megtartását kívánja, a taggyűlés ülését az Elnöknek össze kell hívnia[Ptk. 3:20. § (3)].
(77) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tagok szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az Elnökség [Elnök] megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal [Ptk. 3:20. § (4)].
(78) A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
(79) [Szavazás menete]A tagok a taggyűlés ülésén [esetenkénti] szavazással hozzák meg határozataikat [Ptk. 3:19. § (1)].
(80) A szavazáskor a jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a szavazati joggal jelenlévők számát; azt, hogy ezek közül ki nem szavazhat; a szavazáskor tartózkodók számát; és a leadott szavazatok megoszlását [ha lehetséges, személyek nevével: támogatta, ellenezte, tartózkodott, érvénytelenül szavazott].
(81) A taggyűlés levezető elnöke, vagy az Elnök határozatával a pártoló tag kérelmére jogállását bármikor teljes joggal bíró szavazóképes taggá változtathatja.
(82) [Titkos szavazás] A tagok a taggyűlés ülésén a jelenlévő tagok többségének indítványára titkos szavazással hozzák meg határozataikat.
(83) A taggyűlés személyi kérdésekben - tisztségviselők választása, visszahívása esetén -titkos szavazással dönt.
(84) A taggyűlés a titkos szavazás rendjéről a taggyűlés saját maga gondoskodik.
(85) A szavazólapon a három döntési alternatívát [támogatom, ellenzem, tartózkodom] kell feltüntetni.
(86) Érvénytelen az a szavazat, amelyen nincs, vagy egynél több megjelölést tartalmaz.
(87) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az[Ptk. 3:19. § (2)]:

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(88) A szavazástól bárki indokolás nélkül tartózkodhat.
(89) Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni [Ptk. 3:18. § (2)].
(90) Szavazategyenlőség esetén a szavazásra feltett kérdést ismét meg kell vitatni, és szavazásra kell bocsátani.
(91) Amennyiben a megismételt szavazásnál is szavazategyenlőség mutatkozik, és az ismételt szavazás eredményre nem vezetett, a kérdés újabb szavazásra bocsátásáról a taggyűlés dönt.
(92) [Határozatok kihirdetése és közlése] A taggyűlés ülésen a tagok által meghozott határozatot a levezető elnök helyben kihirdeti, majd a jegyzőkönyvvel és mellékleteivel együtt a tagok részére az Elnök Kézbesítés szabályai szerint kézbesíti[Ectv. 37. § (3) b)].
(93) Az ülés nélküli határozathozatal során hozott határozatot az Elnök jegyzőkönyvezi, és a kézbesítés szabályai szerint teszi közzé a tagok részére. [Lásd még Pp. 218. §, 219. §]
(94) A határozatnak tartalmaznia kell szövetség nevét, a határozat sorszámát, magát a rendelkezést és rövid indokolást, valamint a jogorvoslat lehetőségét és határidejét. [Pp. 220. §]
(95) [Jegyzőkönyv hitelesítése] A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető - annak hiányában [hangfelvétel esetén] a leíró - és az egy fő [a taggyűlésen választott] jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával hitelesíti, és az eredeti aláírt jegyzőkönyvet és annak mellékleteit - a jelenléti ívvel, a meghatalmazásokkal, a határozatokkal és a szerződésekkel együtt - a tagoknak scennert formátumban elektronikusan, faxon, vagy postai utón a leírást követő 15 napon belül megküldi [Pp. 118. § (1), Pp. 196. § (1)][Ptk. 3:75. § (3)].
(96) A jegyzőkönyvet annak is alá kell írnia, akire vonatkozóan az kötelezettség-vállalást tartalmaz.
(97) A jegyzőkönyvet annak a részére is kézbesíteni kell, akire vonatkozóan kötelezettséget tartalmaz.
(98) A jegyzőkönyvekre vonatkozóan egyebekben a Pp. 115 § - 118. § az irányadóan kell eljárni.
(99) A jegyzőkönyv kézbesítésére vonatkozóan e-szakasz -kézbesítés- bekezdése szerint kell eljárni.
(100) A kézbesítésekről az Elnök gondoskodik.
(101) Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök és két tanú aláírásával hitelesít [Ectv. 4. § (6), Pp. 196 § (1)].
(102) [Határozatok kivonata jegyzőkönyvből] A levezető elnök a taggyűlés ülésének jegyzőkönyvébe foglalt sorszámozott határozatok rendelkező részéből kivonatot készít, majd a jegyzőkönyvre vonatkozó hitelesítést követően az Elnöknek a Határozatok tárába történő őrzéshez megküldi, aki azokat nyilvánosan hozzáférhető webes felületen közzéteszi.
(103) [Határozatok és jegyzőkönyvek megváltoztatásáról] Az egyesület taggyűlésének határozatát és jegyzőkönyvét a valósághoz hűen, az elhangzottakhoz igazítva, és az észleltek szerint a levezető elnök utólag az audio/audiovizuális felvétel visszahallgatását, vagy visszatekintését követően határozatával kijavíthatja, vagy kiegészítheti [Pp. 118. § (2).] ha ezt:

1. a levezető elnök önmaga észleli, vagy
2. két tag vagy képviselője együttesen a

(104) A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon [értsd: törlendő szövegrész].
(105) A levezető elnök kijavító, vagy kiegészítő határozata csak akkor hatályos, ha azt a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírják [Ptk. 3:75. § (3)].
(106) Ha Az egyesület taggyűlésének határozata eleve hibás, és a kijavítás, vagy kiegészítés nélkül használhatatlan vagy alkalmazhatatlan volna, a határozathozatalt meg kell ismételni.
(107) Az egyesület taggyűlésének határozatát újabb taggyűlés módosíthatja, vagy hatályon kívül helyezheti.
(108) [Határozatok és egyéb iratok nyilvántartása][Ectv. 37. § (3) a)]
(109)Az egyesület iratait az Elnök elektronikus és papír alapú Dokumentációs Irattárba [-DI-] tárolja.
(110)Az elektronikus [-E-] és a papír alapú [-P-]nyilvántartás részleteit az SZMSZ szabályozza.
(111)Az egyesület szerveinek döntéseit Az egyesület Elnöke a -Határozatok Tárába[-HT-] tárolja.
(112)A Határotok Tára olyan elektronikus nyilvántartás, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható [Ectv. 37. § (3) a)].
(113)Az Elnök gondoskodik az iratok interneten Az egyesület Dokumentációs -E- Irattárába, a tagok részére jelszavas elérési úton keresztül biztosított hozzáférhetőségéről [hirdetményi kézbesítés].
(114)A taggyűlés és az Elnök határozatait az Elnök, a Felügyelő Bizottság határozatait az Elnök és a Felügyelő Bizottság is köteles nyilvántartani.
(115)A határozatokat csoportosítva számozni kell, a számozásban utalni kell arra, hogy a határozatot Az egyesület mely szerve, és mikor hozta, hogy az, az adott évben a hányadik.
(116)A Dokumentációs Irattár szabályozásáról részletesen Az egyesület SZMSZ-e rendelkezik.
(117) [Határozatok és egyéb iratok nyilvánossága][Ectv. 37. § (3) b)]Az egyesület közhasznú tevékenységével összefüggő határozatai, beszámolói és iratai nyilvánosak, azokat annak meghozatalát követő 15 napon belül az Elnök Az egyesület internetes honlapján mindenki számára hozzáférhető módon közzéteszi (www.antifasiszta.hu).[Ectv. 37. § (3) c) d)].
(118)Az egyesület nyilvános irataiba bárki betekinthet, és arról saját költségére másolatot kérhet.
(119)Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybe vételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot[Ectv 15. § (1)-(2)].
(120)Ezen túlmenően - külön, írásbeli kérésre - a költségek előzetes megtérítése mellett - a szervezet nyilvános iratairól az Elnök másolatot készít és azt a kérelemben megjelölt helyre postázza.
(121) [Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség] Az egyesület és az Elnök határozatainak, jegyzőkönyveinek kézbesítésekor Az egyesület taggyűlése és az Elnök - Az egyesület jogos érdekeit figyelembe véve - dönthet úgy, hogy az üzleti vagy személyhez főződő titkot fennállásáig az ilyen titkot tartalmazó rész kitakarásával kézbesít a tagok és az érintettek részére.
(122) Az eredeti iratok kitakarás nélküli megtekinthetőségét a jogosultak részére biztosítani kell.
(123) Az Elnök Az egyesület tagokénak képviselője részére köteles Az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a szövetégre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani [Ptk. 3:23. § (1)].
(124)A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti [Ptk. 3:23. § (1)].
(125)Az Elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez Az egyesület üzleti titkát, természetes személy védett jogát sértené, és ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot[Ptk. 3:23. § (2)].
(126)Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására [Ptk. 3:23. § (2)].
(127)[taggyűlés kötelező összehívása][Ptk. 3:81. §] Az Elnök köteles a taggyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(128)Kötelezően összehívott taggyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
(129)A taggyűlés ülését követően az Elnök dönt mindazon kérdésekben, ami nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe.
(130) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az alapszabály módosítása;
2. Az egyesület céljának módosítása,
3. Az egyesület nevének módosítása,
4. Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
5. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
6. az éves költségvetés elfogadása;
7. az éves beszámoló - ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
8. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
9. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
10. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
11. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
12. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
13. a végelszámoló kijelölése; továbbá,
14. az ügyintéző szerv [Elnök] beszámolójának elfogadása;
15. az felügyelő szerv beszámolójának elfogadása;
16. az Elnök határozatának felülvizsgálata;
17. a taggyűlés napirendjének megváltoztatása;
18. az SZMSZ elfogadása és módosítása;
19. Az egyesület stratégiai tervének elfogadása;
20. az éves munkaterv megállapítása,
21. a közhasznúsági jelentés és mellékletének elfogadása;
22. Az egyesület más szövetséggel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása;
23. Az egyesület más szervezethez való csatlakozásának, illetve kilépésének elhatározása;
24. tagok kizárása;
25. fegyelmi vizsgálat kezdeményezése és lefolytatása, majd döntés jogi személy tag képviselője, természetes személlyel és a jogi személy tagok tagjával szemben;
26. döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a szervezet taggyűlése hatáskörébe utal;

12. § [TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL][Ptk. 3:22]

1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

1. egy fő vezető tisztségviselő Elnökségben, és
2. három fő felügyelőbizottsági tag a Felügyelő szervben.

1. a Jelölő Bizottság tagjainak felkérésével, és
2. a tagok tisztújításról történő értesítésével.

(12) Jelölő Bizottság tagjait az Elnök kéri és menti fel.
(13) A tagok a jelöltjeik nevét elektronikus úton a Jelölő Bizottság tagja(i) részére küldik el.
(14) Az Elnök a tisztújító taggyűlés napirendjével megküldi azon tagok képviselőinek névsorát, akiket a tagok az előzetes felhívására Jelölő Bizottságnál tisztségre jelöltek.
(15) Jelöltet Az egyesület tagjai állíthatnak, egy tagok legfeljebb a betöltetlen pozíciók számával megegyező számú személyt jelölhet tisztségviselőnek.
(16) Az egyesület tisztségviselőit az előzetesen jelölt személyek közül a szavazásra jogosult tagok és képviselői a taggyűlés ülésén választják meg.
(17) Az egyesület tagja [ide nem értve a pártoló és tiszteletbeli tagot]:

1. tisztségre jelölhet,
2. tisztségviselésre jelölhető,
3. tisztségviselőt választhat, és
4. tisztségre választható.

(18) [Tisztújító választás és tagi összeférhetetlenség] Egy tag csak egy tisztség jelölésére választható meg érvényesen Az egyesület szerveinek tisztségviselőjének.
(19) A megüresedett tisztségek jelöltjeire titkos szavazás során kell szavazni.
(20) A szavazás alkalmával a jelöltek számától függetlenül egy tag legfeljebb egy számú [igen/nem/tartózkodom] szavazatot adhat le.
(21) A jelöltekre leadott igen szavazatok száma alapján sorrendbe állítva a legalább 50% igen szavazatot kapott jelöltek közül a legtöbb igen szavazatot kapott jelölt vagy jelöltek minősülnek megválasztott tisztségviselőnek [1, 2 vagy 3 tisztviselő].
(22) Ha az így megválasztott tisztségviselők tekintetében a tagok összeférhetetlensége áll fenn, az adott tagok közül csak a legtöbb szavazatot kapott jelölt minősül megválasztottnak, és az összeférhetetlenségben érintett másik tagot a rangsorolásnál figyelmen kívül kell hagyni.
(23) Ha a megválasztott Az egyesületben más tisztséget már betölt, a korábbi tisztségéről írásbeli nyilatkozatával le kell mondania.
(24) Eredménytelen választás vagy szavazategyenlőség esetén a betöltetlenül maradt pozíciókra vonatkozóan a szavazást meg kell ismételni. (25) A megválasztott tisztsége a választást követően a taggyűlés határozatnak kimondásával és elfogadó nyilatkozatának jegyzőkönyvbe mondásával, vagy annak írásbeli megtételétől hatályos.

13. § [AZ EGYESÜLET VEZETÉSÉRŐL][Ptk. 3:21-24. §; 29-31. §]

(1) [Elnökség - vezető tisztségviselő, felelős személy] Az egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe, a vezető tisztségviselője [Elnöki feladatot ellátó személy] az Elnöke jogosult.
(2) Az Elnök az a felelős személy, aki a civil szervezet vezető tisztségviselőjeként a létesítő okiratában [alapszabály] és belső szabályzataiban [SzMSz] vezető tisztségviselőként önálló érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a civil szervezet döntéshozó szervének határozata alapján a civil szervezet képviseletére és pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult [Ectv. 2. § 9. pont].
(3) [Elnök hatásköréről] Az Elnök jogosult Az egyesület operatív irányítására két taggyűlés között, ennek keretében az Elnök önállóan dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a taggyűlés hatáskörébe.
(4) Az egyesület vezető tisztségviselője Elnökségi tevékenységét Az egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni.
(5) A vezető tisztségviselő az Elnökségi tevékenysége során a jogi személynek [egyesületnek] okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
(6) Az egyesület létrejöttét követően a vezető tisztségviselőt [Elnököt] Az egyesület tagjainak döntéshozó szervén - taggyűlés - ülésén választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza.
(7) Az Elnököt Az egyesületi tagok vagy azok képviselői közül kell választani [Ptk. 3:79. § (3)]
(8) A vezető tisztségviselői [Elnöki] megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.
(9) Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól [Ptk. 3:79. § (1)].
(10) A taggyűlés úgy rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselő [Elnök] mandátuma egy évre szóljon.
(11) [Elnökség folytonossága] Az egyesület zavartalan működése érdekében a vezető tisztségviselő mandátumának lejárta esetén mindaddig hivatalban marad, és feladatait változatlanul elláthatja, amíg a taggyűlés újraválasztja, vagy helyére a taggyűlés új vezető tisztségviselőt nem választ meg.
(12) [Elnök] Az egyesület képviseletét, ügyintézését, Elnökségét és irányítását ellátó szerve az Elnök, Az egyesület Elnöki feladatait az Elnök látja el [Ptk. 3:77. §]
(13) Az Elnök felelős személyként a civil szervezet vezető tisztségviselője, érdemi döntési jogkörrel rendelkezik, a civil szervezet képviseletére és pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult [Ectv. 2. § 9)]. A jogi személy Elnökén Az egyesület Elnökét kell érteni.
(14) Az Elnök a jogi személy - szövetség önálló képviselője.
(15) Az Elnök egy fő természetes személyből - Elnökből - áll [Ptk. 3:21.§ (1)].
(16) Az Elnök az Ectv. 2. § 9. pontjában meghatározott:felelős személy.
(17) [Képviselet] Az egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el [Ptk. 3:29 § (1)].
(18) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja [Ptk. 3:29 § (2)].
(19) Az Elnök Az egyesületet önállóan képviseli a hatóságok, bíróságok és harmadik személyek felé.
(20) [Szervezeti képviselet] Az Elnök képviseleti jogkörét és meghatározott hatáskörét[együttesen:] Elnökségét az ügyek meghatározott csoportjára nézve Az egyesület tagokénak képviselőit és Az egyesület önkéntes munkavállalóit és alkalmazottját írásbeli nyilatkozata, maghatalmazása által Az egyesület képviseletének jogával ruházhatja fel.
(21) A képviseleti jogot a meghatalmazott csak más ilyen joggal rendelkező személlyel együttesen gyakorolhatja [Ptk. 3:30. § (3)].
(22) Elnök általi meghatalmazás csak Az egyesület törvényes képviselőjétől, azaz személyesen az Elnökötől származhat [szubdelegáció tilalma].
(23) A képviseletre meghatalmazott személy más személy részére meghatalmazást tovább nem adhat.
(24) A meghatalmazott személy az átruházott hatáskör gyakorlójaként a hatáskörét nem adhatja tovább más meghatalmazott részére sem.
(25) Az Elnöki tisztséget másra átruházni - még időlegesen sem - nem lehet.
(26) [Elnökség feladatköre] A egyesület Elnökségének feladata továbbá a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. [Ectv. 17. § (5)].
(27) Az Elnökség feladatkörébe tartozik [Ptk. 3:80. §]:

1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
2. a beszámolók előkészítése és azoknak a taggyűlés elé terjesztése;
3. az éves költségvetés elkészítése és annak a taggyűlés elé terjesztése;
4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a taggyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
6. az Elnök által összehívott taggyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
7. a taggyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
8. részvétel a taggyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
9. a tagság nyilvántartása;
10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
13. a taggyűlések között a tag felvételéről, tagságról való döntés; továbbá még
14. Az egyesület nevében interjú, riport, média és sajtónyilatkozat közzététele és jóváhagyása;
15. Az egyesület nevében kötelezettség-vállalás harmadik fél felé;
16. Az egyesület alkalmazottjának felvétele és a munkáltatói jogkör gyakorlása;
17. Az egyesülettel megbízásos szerződéses viszony létesítése harmadik fél felé;
18. Az egyesülettel megbízásos szerződéses jogviszonyban álló teljesítésének elfogadása;
19. Az egyesület önkéntesének és munkavállalójának díjazása;
20. az Elnökség ügyrendjének, működésének helyszínének, módjának meghatározása;
21. Az egyesület munkacsoportjainak felállítása, vezetőinek megbízása és visszahívása;
22. Az egyesület munkacsoportjainak ellenőrzése és értékelése;
23. a jegyzőkönyvek, határozatok kijavítása és kiegészítése;
24. a taggyűlés határozatinak végrehajtásának irányítása;
25. fegyelmi indítvány előterjesztése a taggyűlés elé;
26. annak esedékességekor a felügyelő bizottság értesítése.

(28) A vezető tisztségviselő [Elnök] köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni [Ptk. 3:29 § (3)].
(29) Az Elnök az egyesület taggyűléséről - a vis maior esetét kivéve - csak előzetes kimentés esetén és alapos indokkal maradhat távol.
(30) [Elnökség ülésének menete] Az Elnökség döntéseinek napirendjét legalább három nappal korábban a tagoknak kézbesíti. Az Elnökség tagjai az Elnök és az Alelnökök.
(31) Az Elnök jogai gyakorlása és feladatai teljesítése során a

1. jogszabályoknak,
2. az alapszabálynak,
3. az SzMSz-nek,
4. taggyűlés határozatainak

(32) Az Elnök önállóan határozatképes, döntéseit önálló határozathozatalban hozza meg.
(33) [Elnökség üléséről] Az Elnökség ülése az Elnök és Alelnökök konzultációs ülése; a taggyűlés szabályai szerint nyilvánosak, nyilvánossága jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható [Ectv. 37. (1)].
(34) Az Elnökség ülésére a taggyűlés ülésének szabályai az irányadók azzal, hogy ülése helyét az Elnök saját maga választja meg. [Ptk. 3:73. § (2)].
35) Az Elnök dönt arról, hogy önálló döntéseit:

1. nyilvános ülésen történő konzultációt követően hozza meg, vagy
2. a nyilvánosság mellőzésével ülés tartása nélkül hozza meg.

(36) Az Elnök döntését ülés tartásával, a tagok véleményét kikérve hozza meg, ha határozatával vagy szerződés kötésével a tagok részére is teljesítendő kötelezettség-vállalást hoz létre.
(37) Az Elnök ülésére, jegyzőkönyvvezetésére a taggyűlés ülése és jegyzőkönyvvezetése irányadó.
(38) A felügyelő szerv [felügyelőbizottság] tagja a közhasznú szervezet vezető szervének [Elnök] ülésén tanácskozási joggal részt vehet [Ectv. 41. § (2)].
(39) Ha az Elnök határozatába foglalt döntésének megváltoztatását legalább két tag együttesen az Elnöknél írásban indítványozza:

1. az Elnök döntését önállóan saját hatáskörében megváltoztathatja, vagy
2. az Elnök döntésének felülvizsgálata tárgyában intézkedik taggyűlés összehívásáról.

(40) Az Elnök döntéseit a taggyűlés ülésén nyilvános szavazás által - felülvizsgálatsorán - megváltoztathatja.
(41) Az Elnök határozatát saját hatáskörében:

1. kijavíthatja,
2. kiegészítheti,
3. módosíthatja, vagy
4. hatályon kívül helyezheti.

(42) Az Elnök jegyzőkönyvének megváltoztatására - annak hatályon kívül helyezését kivéve - a határozata megváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.
(43) Az Elnöknek az alkalmazottat érintő döntésével szemben az alkalmazott 30 napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
(44) Az alkalmazottat a jogorvoslat lehetőségéről és határidejéről megfelelően tájékoztatni kell.
(45) Az alkalmazottra vonatkozó részletes szabályozást Az egyesület SZMSZ-e tartalmazza.
(46) Az Elnök határozatát a tagok és az érintettek részére annak leírását követően e-szabály kézbesítésre vonatkozó rendelkezései szerint kézbesíti.
(47) [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén] Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni [Ptk. 3:86. § (1)].
(48) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.
Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható [Ptk. 3:86. § (2)].

14. § [FELÜGYELŐ SZERVRŐL][Ptk. 3:26-28. §]

(1) [Felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei] Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság a száz főt meghaladja. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis. [Ptk. 3:82. § (1)].
(2) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn [Ectv. 40. § (1)].
(3) Az egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, tagjai a felügyelő bizottsági tagok [Ectv. 2. § 29.].
(4) [Felügyelőbizottság létrehozása] [Ptk. 3:26. § (1)] A tagok taggyűlése három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelheti el azzal a feladattal, hogy az Elnökséget a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. A felügyelő bizottság tagjainak megbízása négy évre szól.
(5) [Felügyelő szerv összeférhetetlenségéről] Nem lehet a felügyelő bizottság vezetője vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

1. a) a döntéshozó szerv, illetve az Elnökség Elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
2. a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
3. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
4. az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(6) [Felügyelőbizottság hatásköre] [Ectv. 41. § (1) és (2)] A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(7) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
(8) A felügyelőbizottság Az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és Az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, Az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja [Ptk. 3:27. § (2); [Ectv. 41. § (1)].
(9) [Felügyelőbizottság feladata] A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése [Ptk. 3:82. § (2)].
(10) A felügyelőbizottság köteles a tagok döntéshozó szerve [taggyűlés] elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni [Ptk. 3:27. § (1)].
(11) A felügyelő szerv [felügyelőbizottság] köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet [taggyűlést] vagy az Elnökséget [Elnököt] tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy [Ectv. 41. § (3)]:

1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
2. a vezető tisztségviselő(k) [Elnök] felelősségét megalapozó tény merült fel.

(12) A döntéshozó szervet [taggyűlést] vagy az Elnökséget [Elnököt] a felügyelő szerv [felügyelőbizottság] indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedéscéljából [az Elnöknek] össze kell hívni [Ectv. 41. § (4)].
(13) E határidő eredménytelen eltelte esetén a taggyűlés összehívására a felügyelő szerv [felügyelőbizottság] is jogosult [Ectv. 41. § (4)].
(14) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet [Ügyészt a Fővárosi Főügyészségen] [Ectv. 41. § (5)].
(15) Vezető tisztségviselő bizalomvesztésének esetén gondoskodik a taggyűlés összehívásáról.
(16) [Felügyelőbizottság tagjainak felelőssége] A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével Az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben [Ptk. 3:28. §].
(17) A felügyelőbizottság munkájában nem vehet részt az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság) [Pp. 13. § (1) e)].
(18) A felügyelő bizottság - az Elnökkel együttműködve - köteles Az egyesület éves működési, pénzügyi és közhasznúsági beszámolóját minden év március eleji taggyűlés részére ellenőrzötten előkészíteni.
(19) [Felügyelő szerv tagjai] Felügyelő szervként működő felügyelő bizottság tagja az a tag lehet, aki [Ptk. 3:26. § (2)]:

1. az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták;
2. akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok nem áll fenn, továbbá
3. az aki vagy akinek a hozzátartozója nem a jogi személy vezető tisztségviselője.

(20) A felügyelő bizottság tagjait a taggyűlés tagjai közül két évre választja meg.
(21) A felügyelő bizottsági tisztséget meghatalmazás útján más személyre átruházni nem lehet.
(22) A felügyelő bizottság feladatait személyesen köteles ellátni, feladatát meghatalmazással nem delegálhatja.
(23) Megválasztásukra az Elnök megválasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(24) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.
(25) A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy Elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak [Ptk. 3:26. § (3)].
(26) A felügyelőbizottsági tagokat a taggyűlés ülésén választja meg, a felügyelőbizottsági tagság elfogadással jön létre [Ptk. 3:26. § (4)].
(27) A felügyelőbizottság tagja a taggyülés ülésétől csak előzetes kimentés esetén és alapos indokkal maradhat távol.
(28) [Felügyelőbizottság működése] Ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv [felügyelő bizottság] létrehozása vagy kijelölése kötelező, a felügyelő bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályokat Az egyesület alapszabályában határozza meg [Ectv. 37. § (2) c)]
(29) A felügyelő bizottság működésére az alapszabályon túl további egyesületi belső szabályzat [SzMSz] nem alkalmazható.
(30) A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg [Ectv. 40. § (2)].
(31) A felügyelőbizottság összehívásáról bármely tagja rendelkezhet a napirend közlésével.
(32) A felügyelőbizottság összehívás nélkül is határozatképes, ha minden tag jelen van és a napirend ellen egyik sem tiltakozik.
(33) [Felügyelőbizottság ülése] A felügyelőbizottság üléséről és napirendjéről az Elnököt és a tagokat előzetesen három nappal korábban értesíti.
(34) A felügyelőbizottság ülése - a taggyűlésével egyező módon - nyilvános.
(35) A felügyelőbizottság ülésére meghívott személy köteles a felügyelőbizottság munkáját segíteni.
(36) A meghívottnak joga van a számára alkalmasabb észszerű határidőn belüli időpontot egyeztetni.
(37) A felügyelőbizottság üléséről jegyzőkönyvet készít.
(38) A felügyelőbizottság ülésére, jegyzőkönyvvezetésére és határozathozatalára a taggyűlés szabályait kell irányadóan alkalmazni.
(39) A jegyzőkönyvet a meghívott személynek is alá kell írnia.
(40) [Felügyelőbizottság határozatképessége] A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha ülésén mindhárom tagja jelen van.
(41) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis [Ptk. 3:27. § (3)].
(42) Ha egy felügyelő bizottsági tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni [Ptk. 3:18. § (2)].
(43) Amennyiben a felügyelő bizottság határozatképtelen, a kérdésben a taggyűlésnek kell döntenie. (44) A felügyelőbizottság a jegyzőkönyvét az abban foglalt határozatával - és mellékleteivel együtt - az Elnöknek a tag, vagy tagok részére történő kézbesítés, és Az egyesület Dokumentációs Irattárának nyilvántartásba vétele miatt megküldi.
(45) A felügyelőbizottság jegyzőkönyvét mindhárom tagjának alá kell írnia.
(46) A felügyelőbizottság jegyzőkönyvét, határozatát - az Elnök határozatának megváltoztatásával egyezően - a felügyelőbizottság egybehangzó döntésével hozott határozatával megváltoztathatja.

15. §[MEGSZŰNÉSEK ESETEIRŐL][Ptk. 3:25. § ]

1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
3. visszahívással;
4. lemondással;
5. a vezető tisztségviselő halálával vagy, ha az jogi személy jogutód nélküli megszűnésével;
6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével, továbbá
8. a tevékenysége ellátásához szükséges tartós egészségromlás esetén felmentéssel;
9. jogi személy tag esetén annak jogutód nélküli megszűnésével;
10. tag kilépésével;
11. tag kizárásával;
12. jogi személy tag törlésével;
13. természetes személy közügyektől való eltiltásakor.

(2) A jogi személy tagjai [taggyűlés ülésén] - bizalomvesztés jogcímén - a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja[Ptk. 3:25. § (2)].
(3) A bizalomvesztés oka bármely olyan magatartás, tevés vagy nem tevés lehet, ami Az egyesület tevékenységével kapcsolatos, és Az egyesületre nézve a taggyűlés megítélése szerint hátrányos.
(4) A vezető tisztségviselő visszahívását a jelölő tagok vagy a tagok legalább egyharmada írásban indítványozhatja a taggyűlésnek a felügyelőbizottságon keresztül.
(5) A visszahívás a taggyűlés határozatának kézbesítésével hatályos.
(6) Az egyesület visszahívó határozattal szemben az Elnök a kézbesítést követő 30 napon belül keresetével a nyilvántartó Törvényszékhez fordulhat jogorvoslatért [Ptk. 3:70. § (3)].
(7) Az Elnök felmentésre a visszahívással megegyező szabályok vonatkoznak.
(8) Az Elnök megbízatásáról Az egyesülethez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat[Ptk. 3:25. § (3)].
(9) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá[Ptk. 3:25. § (4)] .
(10) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi [Ptk. 3:26. § (5)].
(11) [Tagsági jogviszony megszűnéséről][Ptk. 3:68. § (1)] Az egyesületi tagok tagsági jogviszonya megszűnik:

1. a tagok kilépésével;
2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
3. a tagok kizárásával;
4. a tagok jogutód nélküli megszűnésével.

(12) [Tagok kilépése] A tagok tagsági jogviszonyát Az egyesület Elnökjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti[Ptk. 3:68. § (2)].
(13) A kilépő jognyilatkozat az Elnöknek történő kézbesítést követően nem vonható vissza, a tagsági viszony annak átvételével szűnik meg;a volt tagok tagfelvételi kérelmét újra előterjesztheti.
(14) A szóbeli kilépési nyilatkozat, vagy ráutaló magatartás joghatás nélküli.
(15) [A tagsági jogviszony felmondása] Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tagok nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja[Ptk. 3:69. § (1)].
(16) A felmondásról az egyesület taggyűlése dönt[Ptk. 3:69. § (2)].
(17) A felmondást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a felmondás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A felmondó határozatot a taggal közölni kell.
(18) A felmondás a taggyűlés határozatának kézbesítésével hatályos.
(19) Ha időközben a tagok a feltételeknek megfelelt, tagfelvételét újra kezdeményezheti.
(20) [A tagok kizárása] A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy taggyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a taggyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta [Ptk. 3:70. § (1)].
(21) Tagok kizárását megelőzően a taggyűlés határozathozatalra történő összehívásával egyidejűleg az Elnök a tagokat és a kizárással fenyegetett tagot megfelelően tájékoztatja, és lehetőséget biztosít arra, hogy a kizárási indítvány tárgyában a kizárással fenyegetett tagok érdemi védekező nyilatkozatot terjesszen elő az egyesület tagjainak részére.
(22) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell [Ptk. 3:70. § (2)].
(23) Ha a kizárással fenyegetett a döntéshozó szerv kizárást jóváhagyó és indokolással megismert teljes határozathozatalán jelen van, úgy azt a kizárt taggal azonnal közöltnek kell tekinteni.
(24) Ha a kizárással fenyegetett a döntéshozó szerv kizárást jóváhagyó határozathozatalán nincs jelen, úgy azt visszaigazolható módon írásban az Elnök kézbesíti el a kizárt tagnak.
(25) A kizárás a taggyűlés határozatának kézbesítésével hatályos.
(26) Az egyesület kizáró határozat ellen a kizárt tagok a kézbesítést követő 30 napon belül keresetével a nyilvántartó Törvényszékhez fordulhat jogorvoslatért[Ptk. 3:70. § (3)].
(27) Bírósági határozat jogerőre emelkedésekor a tagok tagsága megszűnik:

1. jogutód nélküli megszűnésévekor;
2. felszámolásakor,
3. törlésekor.

(28) Az egyesület megszűnik, ha a feloszlását a taggyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja végelszámolásra kerül sor az egyesület jogutód nélkül történő megszűnése esetén, ha

1. az egyesület nem fizetésképtelen, és
2. a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz

végelszámolás lefolytatásának van helye [Ectv. 9. §].
(29) Ha az egyesület döntéshozó szerve határoz az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről vagy határozatban megállapítja, hogy az egyesület megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) a) és b), 3:84. § a) pont], egyúttal határoz a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.
(30) A végelszámoló személyére és felelősségére a végelszámolás kezdő időpontjától alkalmazni kell a Ptk.-nak a jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni követelményeire és kizáró okokra vonatkozó általános szabályait, továbbá a civil szervezeti formánál a vezető tisztségviselőre meghatározott további előírásait.
(31) A végelszámoló esetleges visszahívásáról és új végelszámoló kijelöléséről - e törvényben foglalt kivételekkel - az határoz, aki a végelszámolót kijelölte.
(32) A civil szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Cstv.- t az Ectv-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A csődeljárás és a felszámolási eljárás lefolytatására a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes [Ectv. 10. § (1)].
(33) A végelszámolás részletes szabályait az Ectv. 9/A. § - 9/J. § tartalmazza, és az SZMSZ részletezi. (34) Egyszerűsített törlési eljárással a bírósághoz intézett kérelemre végelszámolás nélkül Az egyesület megszüntethető az Ectv. 9/K § (5)-(6) bekezdése alapján.
(35) [Az egyesület jogutódlással történő megszűnéséről][Ptk. 3:83. §] Az egyesület, mint egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét [lásd még Ectv. II/A. fejezet].
(36) [A jogutód nélküli megszűnés okai] [Ptk. 3:84. §][Ectv. 4. § (3)] A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

1. Az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
2. Az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tizet.

(37) [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról][Ptk. 3:85. § (1)]
(38) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
(39) Az egyesület megszűnése esetére vagyonának hovafordításáról úgy határoz, hogy azt a magyarországi hasonló érdekében működő közhasznú szervezetek támogatására kell fordítani.
(40) A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
(41) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra [Ptk. 3:85. § (2)].
(42) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet fennmaradó vagyonára vonatkozó különös szabályokat az Ectv. 10/A. §-a részletezi.

16. § [A KÖZHASZNÚ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSÁRÓL]

1. alapcél szerinti (közhasznú), és
2. gazdasági-vállalkozási

1. egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
2. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
3. a költségvetési támogatás:
1. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
2. az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
3. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
4. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
4. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
5. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
6. befektetési tevékenységből származó bevétel;
7. az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

(9) Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai) [Ectv. 19. § (2)]:

1. alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
2. gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
3. Az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
4. az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

(10) A civil szervezet bevételeit a -szövetség bevételei- bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a -szövetség kiadásai- bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván[Ectv. 20. § (2)].
(11) A civil szervezet -szövetség költségei- bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani [Ectv. 21. §].
(12) Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe [Ectv. 22. § (1)].
(13) Az egyesület működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak [Ectv. 22. § (2)].
(14) Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez [Ectv. 23. §].
(15) [Adománygyűjtés szabályai][Ectv 24. § - 26. §] Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
(16) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
(17) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
(18) A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
(19) [A könyvvezetés nyilvántartási szabályairól][Ectv 27. § (1)-(2)]Az egyesületnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.
(20) Az egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
(21) Beszámolási szabályok [Ectv. 28. § -30. §] Az egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni [Ectv. 28. § (1)].
(22) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.[Ectv. 28. § (2)].
(23)A beszámoló formáját Az egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg [Ectv. 28. § (3)].
(24) Az egyesület jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet az Ectv. 30. § (1)bekezdése szerint letétbe helyez [Ectv. 28. § (4)].
(25) A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet [Ectv. 29. § (1)].
(26) A civil szervezet beszámolója tartalmazza[Ectv. 29. § (2)]:

1. a mérleget (egyszerűsített mérleget),
2. az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
3. kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

(27) [Közhasznúsági melléklet] A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni [Ectv. 29. § (3)].
(28) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat [Ectv. 29. § (4) §].
(29) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat [Ectv. 29. § (5) §].
(30) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges az Ectv. 32. § szerinti adatokat, mutatókat [Ectv. 29. § (6) §].
(31) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását [Ectv. 29. § (7) §].
(32) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni tehát: [Ectv. 29. § (6)-(7)]:

1. a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket,
2. ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit,
3. valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.
4. a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását,
5. a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

(33) A közhasznúsági beszámoló és melléklet jóváhagyása a taggyűlés ülésének hatásköre.
(34) A közhasznúsági beszámolót és mellékletét minden évben egyszer az Elnök készíti el.
(35) Az elkészített beszámolót és mellékletét a taggyűlés ülését megelőzően az Elnök megküldi Az egyesület felügyelő bizottságának véleményezésre.
(36) A felügyelő bizottság a közhasznúsági beszámoló és mellékletéről véleményét a taggyűlésnek adja elő.
(37) Az egyesület taggyűlése a taggyűlés szabályai szerint jegyzőkönyv-vezetett határozathozatal által egyszerű szótöbbséggel dönt a közhasznúsági beszámoló és melléklet jóváhagyásáról.
(38) [Letétbe helyezés] Az egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta[Ectv. 30. § (1) §].
(39) A civil szervezet az Ectv. 30. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget [Ectv. 30. § (2) §].
(40) A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni [Ectv. 30. § (3) §].
(41) Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja[Ectv. 30. § (4) §].
(42) Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos, az Ectv. 30. § (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget [Ectv. 30. § (5) §].
(43) A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.[Ectv. 30. § (6) §].
(44) [A gazdálkodás különös szabályairól]
(45) A közhasznú szervezet gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania[Ectv. 42. § (1)].
(46) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti [Ectv. 42. § (2)].
(47) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat) [Ectv. 43. § (1)].
(48) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat [Ectv. 43. § (2)].
(49) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(50) A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel [Ectv. 44. § (1)-(2)].
(51) A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a döntéshozó szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el [Ectv. 45. §].
(52) A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
(53) A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet [Ectv. 46. § (1)-(2)].
(54) Az egyesület,mint közhasznú szervezet beszámolóját, közhasznúsági mellékletét a nyilvánosság számára hozzáférhető, letölthető és másolható módon Az egyesület internetes honlapján, vagy személyesen a nyilvántartó Törvényszék kezelőirodáján történő szokásos hozzáférés által teszi bárki számára elérhetővé [Ectv 15. § (1)-(2)].
(55) Az Elnök a felügyelő bizottsággal együttműködve köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, és azt minden év március elejéig elfogadásra a taggyűlés elé terjeszteni.
(56) Az éves beszámolót és mellékletét a taggyűlés elfogadását követően minden év március 31. napjáig a nyilvántartó Törvényszékre és az elektronikus közzétételhez az Országos Bírói Hivatal részére meg kell küldeni.
(57) A közhasznúsági melléklet elfogadása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(58) A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági mellékletét a tárgyévet követő évben, április 30-áig saját honlapján közzétenni.
(59) A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés Az egyesület vagyonát képezik.
(60) Az egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekből gazdálkodik.
(61) Az egyesület befektetési tevékenységet a taggyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
(62) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(63) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
(64) A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - Az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(65) Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról -a hitelezők kielégítése után - a taggyűlés rendelkezik.
(66) Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzletév végén le kell zárni.
(67) Az üzletév végével a képviselő Az egyesület gazdálkodásáról a taggyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

17 § [A SZERVEZET MŰKÖDÉSI SZABÁLYOZÁSÁRÓL][SZMSZ]

1. az olyan nyilvántartás vezetését, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,
2. a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módját és az ezzel kapcsolatos adminisztrációt,
3. a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való [elektronikus] betekintés rendjének biztosítását és működését,
4. a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát,
5. az alkalmazottak és önkéntesek foglalkoztatásának módját,
6. Az egyesület etikai kódexét, valamint
7. az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges rendelkezéseket.
8. az egyesület belső szervezeti egységeinek rendszerét és szabályozását.

18. § [AZ ALKALMAZOTTAKRÓL ÉS ÖNKÉNTESEKRŐL]

1. önkénteseket, illetve
2. az egyesülettel megbízásos
3. vagy munkaviszonyban álló

19. § [ÉRTELMEZÖ RENDELKEZÉSEKRÖL]

20. § [A JÖVÖ RENDELKEZÉSEKRŐL]

21. § [ZÁRÓ RENDELKEZÉSEKRŐL]

1. Polgári Törvénykönyv [2013. évi V. törvény],
2. az egyesülési jogról,a közhasznú jogállásról ,valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény,
3. a személyes adatok védelméről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CX I. törvény,valamint
4. a Polgári Perrendtartás [2016. évi CXXX. törvény] rendelkezései az irányadóak.

• RÓLUNK
• HíREK
• RADNóTI-DíJ
• BAJCSY-ZSILINSZKY EMLéKBIZOTTSáG
• FIR
• FOTóALBUM
• KAPCSOLAT